Keresés
  • galaboskft

ÁPRILIS

Frissítve: ápr 2

ÁPRILIS – SZENT GYÖRGY HAVA


Április 1.

Április 24. – Szent György napja

Április 25. – Márk napja

Nagyböjt, Húsvét



Április 1.


Az áprilisi tréfálkozás nem újkeletű szokás. A régiek is szívesen ugratták egymást ezen a napon, de leginkább a gyerekeket próbálták megtréfálni. A gazda például elküldte a kiskanászt a szomszéd tanyára szúnyogzsírért, vagy a szülők boltba küldték a gyerekeket esernyőmagért, trombitahúrért, hegedűbillentyűért… A beugratottakat azután úgy csúfolták: április bolondja, május szamara!

A hagyományos népi gazdálkodásban ezt a napot általánosan nem tartották alkalmasnak a vetésre, ültetésre.



Április 24. – Szent György napja:


Sárkányölő Szent György, a lovas katonák, fegyverkovácsok, szíjjártók, vándorlegények és cserkészek patrónusának ünnepe.

A néphagyomány az igazi tavasz kezdetét ettől a naptól számította. A palilia, vagyis a rómaiak ősi pásztorünnepe él tovább Szent György napi szokásainkban, például a hazai állattartás szokásaiban is. Az állatok első tavaszi kihajtása általában erre a napra volt tehető. Számos termékenységvarázsló szokás, hiedelem volt hivatott arra, hogy az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát megőrizzék, fokozzák. Sokfelé a marhákat láncon, fejszén, ekevason, tojáson, a gazdasszony kifordított és leterített kötényén hajtották át, hogy elűzzék róluk a gonoszt, a rontást. Volt, ahol még az istállóban bodzafával vagy zöld gallyal megverték, hogy erős legyen a lábuk, mint a lánc. Gömörben a karácsonyi morzsával füstölték a jószágot a rontás ellen. Az állatok kihajtása is zöld ággal, vesszővel történt- az Ipoly menti falvakban az aprószentek-napi vesszővel-, hogy a rontó hatalmak el ne vigyék azok hasznát!

Szent György nap a béresek, pásztorok szegődtetésének jeles napja is. Az ezen a napon kötött egyezség általában Szent Mihály napig volt érvényben.


Tájegységenként több jellegzetes pásztorszokás is jellemezte ezt a napot. Ilyen nagy jelentőségű alkalom volt például Kalotaszegen a juhbemérés.

Az ekkor lemért tejmennyiség függvényében állapítják meg, hogy a nyári időszakban melyik gazdának mennyi tej jár. Ezt az alkalmat még a lakodalomnál is nagyobb ünnepnek tartották. Mégpedig azért, mert „lakodalomkor nem minden családtag jelenik meg, csak a szülők s a nagyobb gyermekek. Itt a legöregebbtől a legfiatalabbig jelen van”. A napot nagy evés-ivás, és táncmulatság zárta.


Szerelemvarázsló, párosító szokásokat is ismerünk. Ilyen jellegzetes szokás volt például a Szent György-napi kilövés, ami egy fiatalokat összepárosító szokás. Ilyenkor a legények egy tűz körül név nélkül „kilőtték”, kikiabálták a lányok, asszonyok rossz szokásait, tulajdonságait.


A harmat a termékenység ősi jelképe és eszköze. A Szent György-napi harmatszedés a termékenységvarázsló népszokások egyik jellegzetes példája. Az egész magyar nyelvterületen ismert szokás volt. Zagyvarékason például vászonabrosszal, vagy köténnyel szedték a hajnali harmatot, amit az ég áldásának tekintettek, és a tejhaszon érdekében egy tejesfazékba csavartak ki, hogy sok vajuk legyen, vagy a teheneknek adták, hogy sok tejet adjanak. Harmatszedés közben azt mondogatták, hogy „Mind szedem”, vagy „Vaját viszem, tejét nem, vaját viszem, tejét nem”. Sokfelé közben egy-egy marék füvet is szedtek, amit szintén az állatoknak adták oda. A friss harmatból néhol még a kenyér tésztájába is cseppentettek, hogy szebbre süljön a kenyér. Pogácsát is szokás volt sütni vele, amit aztán megszárítva, megsózva a marháknak adtak. A boszorkányok rontása ellen,- akikről azt tartották, hogy különböző tárgyakból képesek tejet fejni-, fokhagymával, zöld ágak füstölésével és a tejesköcsögök gyógyfüvekkel való kimosásával védekeztek.

A Szent György nap előtt fogott gyíkkal és kígyóval kapcsolatban is több hiedelemről tudunk. A gyík egyértelműen a Szent György által legyőzött sárkányt szimbolizálja. Nagykőrösön a torokgyík megelőzésére tartották alkalmasnak, másfelé úgy gondolták, amelyik kezükkel megfogták a gyíkot, annak gyógyító ereje lesz. A Szent György nap előtt fogott kígyóval pedig tudást lehetett szerezni.

Ez a nap a földbe rejtett kincs megkeresésére is alkalmas volt, amelyről úgy gondolták, hogy minden hetedik évben lángot vet.

A mezőgazdasági munkálatok szempontjából is jeles volt ez a nap, hiszen ilyenkor vetették a kukoricát, babot, uborkát. Jó termésre lehetett számítani, ha ekkorra a varjú már nem látszott ki a búzából. A Szent György nap előtti mennydörgés is a jó termés előjele volt. Sokfelé figyelték, hogy megszólalnak-e ekkor a békák. A Szent György nap előtt megszólaló béka van, ahol korai tavaszt és nyarat, van ahol esőtlen nyarat jelentett.



Április 25. – Márk napja:


Márk evangélista ünnepnapja. Jellegzetes szokása a búzaszentelés, melyet Márk napjának délelőttjén tartottak. Mise után a hívek kereszttel, lobogókkal, néhol Krisztus szobrával megkerülték a templomot, majd kivonultak egy búzaföldre, ahol a pap megszentelte a vetést. A megszentelt búzaszálakból mindenki vitt haza, otthon ezeket a többi szentelvény mellett nagy becsben tartották. Gonoszűző erőt tulajdonítottak neki.

Márk napjával kapcsolatosan azt tartották, ha „megszólal a pacsirta, béka, akkor jó termést várhatsz, ellenben ha hallgat a fülemüle, akkor változékony lesz a tavasz”.



Nagyböjt, Húsvét:


A nagyböjt a keresztény egyházban a húsvéti előkészület ideje. Ezt követi a húsvétvasárnapig tartó nagyhét.

Szokásai, hagyománya olyan gazdag, színes, hogy az egész időszakot egy külön írásban tárgyaljuk ITT.

26 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése

CSÜRDÖNGÖLŐ

A Csűrdöngölő Kulturális Egyesület székhelye, rendezvényhelyszíne, és rendezvény szolgáltatásai

Email: info@csurdongolo.hu

Telefon: +36 70 3677 935

Adószám: 18704149-1-13

TARTALOM

Szolgáltatásaink

Események

Blog

1%

Rólunk

Kapcsolat

© 2020 Csűrdöngölő Kulturális Egyesület |  ÁSZF   Adatvédelem