Keresés
  • galaboskft

DECEMBER

Frissítve: 2020. dec 2.



Karácsonyi ünnepkör: Advent 1. vasárnapjától Vízkeresztig tart.


December 4. - Borbála napja

December 6. - Miklós napja

December 13. - Luca napja

December 21. - Tamás napja

December 24. - Karácsony vigíliája, Ádám –Éva napja

December 25. - Karácsony napja

December 26. - Karácsony, István napja

December 27. - János napja

December 28. - Aprószentek napja

December 31. - Szilveszter


Az egyházi év az adventi idővel kezdődik, közelebbről pedig advent első vasárnapjával. Ez az időpont nincs egy meghatározott naphoz kötve, de első alkalma mindig a karácsony előtti 4. vasárnap. Tehát az adventi idő négy teljes hét.

A négy adventi vasárnap csak abban különbözik egymástól, hogy az első alkalommal megterítjük az Úr asztalát. Ettől eltekintve az egész adventi idő a Krisztus jövetelére figyelmeztet (advenio = jövök, eljövök; adventus = megérkezés, Krisztus érkezése).



December 4. - Borbála napja


Kisázsiában élt és keresztény hitéért megkínzott, majd lefejezett Szent Borbála emlékünnepe. Szent Katalinnal együtt a hajadon lányok pártfogójának tekintették, ezért ehhez a naphoz több házasságjósló szokás is kapcsolódik. Ilyen volt például a Borbála napján vízbe tett és karácsonyra kivirágzott cseresznyeág, vagy az András napján eresz alá dugott almát ezen a napon megfordították, majd ezzel az almával mentek karácsonykor az éjféli misére. Termékenység varázsló szokás volt, hogy 13 ház oldaláról vakolatot kapargattak le, azt a tyúkok közé dobták, hogy sokat tojjanak. Sokfelé dologtiltó nap volt. Tiltott dolog volt e napon a fonás, a varrás, a söprés. A női vendég nem hozott szerencsét a házra. A boszorkányok a hagyomány szerint ezen a napon szerezték meg a rontáshoz szükséges ruhadarabokat, így tilos volt a ruhát kint hagyni. Ajándékozni és bármit kölcsönadni is tiltott volt, mert az elvinné a szerencsét a háztól.



December 6. - Miklós napja


Szent Miklós püspök emléknapja, aki Kisázsiában működött, és a keleti egyház egyik legtiszteltebb szentje. A nyugati egyházban a 11. századtól terjedt el. Emlékét helynevek, templomok, képzőművészeti alkotások őrzik. Védőszentje volt a halászoknak és révészeknek, a vízenjáróknak, a vízimolnároknak, a vízi utaknak és a vízparti bencés apátságoknak is. Később pedig a kalmárok és tőzsérek, a bányászok, a polgárok és a polgári élet patrónusa lett. A Mikulás szó a Miklós név szlovák megfelelője, amely a XIX. században került át a köznyelvbe.


A Miklós-nap ajándékozással való megünneplése fiatalabb szokásaink közé tartozik. Az ehhez a naphoz fűződő alakoskodásokat többnyire nyugatról vettük át, ezek az ajándékozásnál jóval régebbi keletűek. Az egyik ilyen alakoskodó szokást az 1785-ben kelt csepregi tilalom említi, miszerint a papnak öltözött Mikulás kíséretével, a ministránsokkal, a harangozóval és az ördöggel sorra járta a fonóházakat, ahol tréfásan gyóntatta a fiatal lányokat, menyecskéket.



December 13. - Luca napja


Szent Luca előkelő szicíliai családból származott, a legenda szerint fiatalon szűzességet fogadott és mártírhalált halt. Neve a lux –fény- szóból ered. December 13 az év legrövidebb napja: „Szent Lucának híres napja a napot rövidre szabja”. Ezért sok helyen a legutóbbi időkig a magyar parasztok ettől a naptól számították a nappalok hosszabbodását.

A magyar néphit kétféle Lucát ismer, a jóságost és a boszorkányost, a magyar nyelvterületen ez utóbbi az elterjedtebb.

Luca napjához sokféle hiedelem, szokás, időjárásjósló és termékenység varázsló eljárás kapcsolódik és az asszonyok számára általános dologtiltó nap volt, sőt, azt tartották, aznap a gazdasszonynak nagyon sokat kellett ülnie, hogy a kotlós is jó ülős legyen. Tilos volt varrni, viszont ajánlatos volt pl babot fejteni, hogy kifejtsék a tyúkból a tojást. Igen elterjedt időjárásjósló szokás volt a lucabúza csíráztatása, ami ha karácsonyra kizöldül, akkor a következő évben jó termés volt várható. A másik ismert szokás a lucakalendárium készítése, ami abból állt, hogy egy jókora fej hagymát felvágtak, 12 egészséges lemezt megszórtak sóval, s amelyik először nedvet eresztett, a következő évben az a hónap lesz a legcsapadékosabb. Házasságjósló eljárás volt, hogy 13 cédulára a lányok felírtak 13 férfinevet, amiből karácsonyig minden nap a tűzbe dobtak egyet. Amelyik karácsonyra maradt, olyan nevű lett a férjük.

Ezen a napon kellett elkezdeni a lucaszék elkészítését, aminek szigorú szabályai voltak.

Kilenc féle fából - kökény, boróka, jávor, körte, akác, jegenyefenyő, rózsa, som, cser- készült, és karácsonyig be kellett fejezni, úgy, hogy minden nap csupán 1-1 műveletet lehetett rajta elvégezni. A misén erre a székre állva lehetett meglátni, hogy ki a boszorkány a faluban, de utána futni kellett a székkel a boszorkány elől, s otthon elégetni azt.

Különböző köszöntő szokásokat is ismerünk. Ilyenek pl. a lucázás, kotyolás, palázolás. A gyerekek sorra járták a falu házait, és mondókával varázsolták meg a tyúkokat, hogy egész évben jól tojjanak, az egész ház népének pedig versben kívántak minden jót. A köszöntőért cserébe a gyermekek adományokat kaptak.

Luca napján alakoskodni is szokás volt. A luca-alakoskodó fehér leplet hordott, arca elé vagy a fejére szitát tett, arcát liszttel bekente, krumpliból vágott fogat magának. Nem volt szabad felismerni őket, sokszor teljesen némák voltak.

Luca napja előestéjén a legények sokszor bosszantó tréfákat csináltak a faluban, főleg a lányos házaknál. Eltorlaszolták az ajtót, vagy szétszedték és a tetőn rakták össze újra, vagy leszedték és megfordították, vagy elcserélték a faluban a kapukat.



December 21. - Tamás napja


Hitetlen Tamás néven emlegetett apostol napja.

Ehhez a naphoz leginkább disznóvágással kapcsolatos hiedelmek fűződnek. A Tamás napon vágott sertés háj, a "Tamásháj" nem avasodik meg, gyógyításra alkalmas. Főleg kelések, nehezen gyógyuló sebek, kisgyermekek kiütéseinek a kezelésére használták. Egyes vidékeken ezt a hájat egy illatos kerti növény összetört leveleivel keverték össze, mivel ennek a növénynek rontáselhárító erőt tulajdonítottak. Máshol tömjénnel, szentelt vízzel, vagy hagymával vegyítve használták.

Tamás napja időjárásjósló nap is volt. Ha 21-e reggelére frissen esett hó borította a tájat, a hiedelem szerint békés, boldog karácsony ígérkezett. Ha az e napon megölt disznók mája nagy lett, akkor a régi öregek azt mondták, hogy csikorgós lesz a karácsony.



December 24. - Karácsony vigíliája


Más néven karácsony böjtje, Ádám és Éva napja, karácsony szombatja, szenvedeje estéje, szenvedeste. Karácsony böjtje tulajdonképpen már az ünnep kezdete. Ezért ekkor már ezen a napon mezei munkát nem végeztek. Az asszonyok takarítottak, sütöttek, főztek. A férfiak kiseperték az udvart, kitisztították az istállót, a gazdasszonynak bekészítették a tűzrevalót, a marháknak a takarmányt. A karácsonyi asztalt ünnepélyesen megterítették, az abroszt csak ezen a napon használták, ennek mágikus erőt tulajdonítottak, ezt használták a következő évben a gabona vetésénél, valamint ezzel takarták le a beteget.

Számos népszokás fűződik ehhez a naphoz országszerte. Ilyen volt pl. az aprószentek-hordás, vagy a paradicsomjáték. Az aprószentek-hordás alkalmával a pásztorok egy-egy vesszőcsomóval (pásztorvessző) sorra járták a házakat, amiből a gazdasszony választott egyet, s a köszöntő után megverte vele a pásztorokat, majd megajándékozta őket. A paradicsomjáték pedig egy többszereplős dramatikus játék, amelyben a bűnbeesés történetét szedték párbeszédbe. Az ostyahordás szokása is ehhez a naphoz kapcsolódik. Az ostyahordás alkalmával a kántortanító minden családhoz ostyát küldött a gyerekekkel, annyit, ahány fős volt a család. A tanító ezért viszonzásul tartós élelmiszert, hurkát, az ostyát vivő gyerekek pedig pénzt, almát, aszalt gyümölcsöt kaptak.

Ezen a napon az esti harangszóig szigorú böjtöt tartottak, majd az esti harangszó elmúltával kezdődött a karácsonyi vacsora, amelynek jellemző ételei pl. a fokhagyma, az alma, a dió, a mák, és a fentebb említett ostya. Sok helyen ezzel az ostyával kezdődött a karácsonyi vacsora. A karácsonyi ételek maradékát, az úgynevezett karácsonyi morzsát nagy becsben tartották, megszárították, és a vele való füstöléssel gyógyítottak, rontást űztek. Erre a napra kellett elkészülni a lucaszékkel is. A Katalin napkor vagy Borbála napkor vágott és vízbe állított gyümölcságnak is erre a napra kellett virágba borulni, és a Luca napján elültetett lucabúzának is ekkorra kellett gyönyörűen kihajtani.




December 25. - Karácsony napja


Általános dologtiltó nap volt, melyet a család együtt töltött. Ezen a napon a lányoknak, asszonyoknak nem volt szabad más házához menni, mert szerencsétlenséget vittek volna, sőt, erre a napra az összes családtagnak, és a család javainak is a házban kellett lenni, ezért karácsony böjtjén a kölcsönkért tárgyakat, eszközöket visszaadták.

Többféle többszereplős dramatikus misztériumjáték is kapcsolódik Karácsony napjához. A legismertebb a középkori eredetet mutató betlehemezés (a bukovinai székelyeknél csobánolás), amelynek két fő formáját ismerjük: az élő szereplőkkel és a bábjátékkal előadott bábtáncoltató betlehemest. A betlehemezők házilag készített, jászol vagy templom alakú betlehemet hordoznak házról házra járva magukkal, és kifordított bundát viselő pásztorok párbeszédes, énekes-táncos játékából áll. A játék egyik tréfás főszereplője a süket öreg pásztor.

Ehhez a naphoz is köthetők időjárásjósló szokások. Pl. Bácskában, Bánátban úgy tartották, ha ez a nap:

- ha hétfőre esik, akkor ködös tél, szeles tavasz, jeges, viharos nyár várható, valamint dögvész, és állatpusztulás

- ha keddre esik, akkor nagyon hosszú lesz a tél, nedves a tavasz, sok gyümölcs és szőlő várható

- ha szerdára, akkor kemény zúzmarás tél, kemény tavasz, nedves nyár, kellemes ősz, és sok gabona lesz

- ha csütörtökre vagy péntekre, akkor kellemetlen tél és forró nyár lesz, de hullani fognak az állatok

- ha szombatra, akkor jó tél, szeles tavasz és nagy drágaság lesz

- ha vasárnapra esik, akkor jó tél, szeles nyár, se meleg, se hideg tavasz, de bő termés és nagy állatszaporulat várható



December 26. - Karácsony, István napja


István napja is egészség- és termékenységvarázsló nap. A mise után a legények és a férfiak együtt jártak az István nevű barátokat, rokonokat felköszönteni, azaz istvánolni. Ehhez a naphoz fűződik a magyarság egyik legarchaikusabb népszokása is, a regölés, amelyet szintén legények, házas emberek jártak és elsősorban lányos házakat látogatták meg. Termékenységvarázsló, köszöntő népszokás, melynek célja a bőség, az egészségvarázslás és a szerelmespárok összeéneklése. A csoport tagjai a regösök, akik kifordított bundában, kucsmával a fejükön, láncos bottal, köcsögdudával, síppal, furulyával kísérve adták elő a regöséneket. A jókívánságokért cserébe ajándékot kaptak.



December 27. - János napja


Szent János evangélista ünnepnapja. E napot a harmadik karácsonyi napnak, valamint patkányűző, óvó, védő napnak is tekintették. De ezen a napon bort is szenteltek, minden család bort vitt a templomba, amelyet a pap megáldott, majd ebből a szentelt borból minden hordóba tettek, hogy a hordók tartalma meg ne romoljon.



December 28. - Aprószentek napja


Aprószentek napján a bibliai időkben Heródes által Krisztusért mártírhalált halt betlehemi fiú gyermekekre emlékeznek. Ezért ez a nap a gyermekek megörvendeztetésének napja is volt. A kisgyerekek bábukat kaptak. E napon tartották az aprószentek-napi vesszőzést, Magyarországon ma már csak a Kisalföldön tartják meg.



December 31. - Szilveszter


Szent Szilveszter pápa ünnepe. Az év búcsúztatásának vidám éjszakája. Számos praktikával igyekeztek jövőt jósolni. Sokan készítettek szerencse pogácsát, melybe egy érmét vagy egy tollat sütöttek. Aki megtalálja az érmét, annak nagy szerencséje lesz. Akinek a tolla megégett, az már nem érte meg a következő tollaspogácsa-sütést.

A bukovinai székelyek szilveszterkor jósoltak hagymából a következő évi időjárásra, a Luca napján máshol szokásos Lucakalendáriumhoz hasonlóan. A gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla, ezek jelképezték egyenként a hónapokat. Mindegyikbe egy pici sót szórt, amelyikben elolvadt a só reggelre, az a hónap csapadékosnak számított, ha viszont megmaradt a hagymalevélben a só, akkor az száraz hónapnak ígérkezett.

Az év utolsó napján fontos szerepet kaptak az ételek. Leggyakrabban malacsült került az asztalra, tilos volt azonban a csirke, a pulyka fogyasztása, hiszen ezek az állatok elkaparják a szerencsét. Helyette inkább lencsét ettek, hogy sok pénzük legyen az új évben.

A hallal is jobb volt óvatosnak lenni, mivel folyó menti vidékeken szerencsét hoz ugyan (ahány pikkely, annyi pénz), máshol viszont baljós állat, hiszen vele elúszik a háziak szerencséje.



Forrás:

Nyitókép: www.zsanna-art.hu

Szöveg: Néprajzi Lexikon

Dömötör Tekla: Magyar népszokások

Balassa - Ortutay: Magyar népszokások

23 megtekintés0 hozzászólás