Keresés
  • galaboskft

FEBRUÁR

FEBRUÁR – Böjtelő hava


Február 2. – Gyertyaszentelő Boldogasszony napja

Február 3. – Balázs napja

Február 6. – Dorottya napja

Február 14. – Bálint napja

Február 16. – Julianna napja

Február 18. – Zsuzsanna napja

Február 22. – Üszögös Szent Péter napja

Február 24. – Mátyás napja

Farsang



Február 2. – Gyertyaszentelő Boldogasszony napja


Ezen a napon Szűz Mária tisztulására emlékezünk. A gyertya megszentelésének elterjedése Európában a 12. századra tehető, de már a 7. századból is vannak emlékek, melyek szerint a keresztények gyertyákkal a kezükben zsoltárokat, dicsőítő énekeket énekelve körmeneteket tartottak a templomok körül.

A hagyományos, magyar paraszti társadalomban a szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkísérte az embereket. A sublótban, ládafiában tartották, szalaggal átkötve a falra helyezték, vagy például Turán a belüknél összekötött gyertyákat valamelyik szentképre akasztották. Keresztelésig az újszülött mellett világított, hogy a „pogánykát” ki ne cseréljék a gonosz, rossz szellemek. A fiatal édesanya szintén szentelt gyertyát vitt a kezében, amikor az ún. „egyházkelőre” ment a templomba.

A szentelt gyertyát évközben több alkalommal is meggyújtották. Ez világított a súlyos beteg ágya mellett, a haldokló kezében, és a halott mellett is, de Mindenszentekkor, Halottak napján, Húsvétkor, Karácsonykor, és minden nagyobb ünnepen is meggyújtották. Használták vihar, égzengés, jégeső ellen, de sokfelé még az épülő ház falazatába is elhelyeztek belőle. Szokás volt a gyümölcsfákat is megveregetni vele, hogy bőven és egészségeset teremjenek. Szeged környékiek úgy gondolták, hogy a világ végén, amikor három napig sötétség lesz, akkor csak a hétszer szentelt gyertya fényeskedik majd, ezért minden család igyekezett a gyertyákat hét esztendőn át mindig megszenteltetni.

Ehhez a naphoz több, általánosan elterjedt időjárás- és termékenységjóslás is tartozik. Az egyik legismertebb, ha ezen a napon kisüt a nap, és a medve meglátja az árnyékát, akkor visszamegy, és a hideg még negyven napig tart majd. A másik ilyen regula szerint „Gyertyaszentelőkor, ha esik a hó, fúj a szél, nem sokáig tart a tél”. Drávaszögben gyertyát dugtak a földbe, és amilyen mélyre süllyedt a sárba, olyannyira mélyen fog még megfagyni a föld. A szlavóniai magyarok szerint, ha ezen a napon esik az eső, jó termés várható az adott évben. Jászdózsán úgy mondták, „ha gyertyaszentelő fényes, akkor szűk lesz a termés.



Február 3. – Balázs napja


Ezen a napon Szent Balázs püspökre emlékezünk, akit már a 6. században a torokbetegségek gyógyítójaként tiszteltek. A legenda szerint megmentette egy özvegyasszony fiát, aki halszálkát nyelt, s az asszony hálából ételt és italt vitt neki. E napon volt szokás az ún. Balázs-áldás, vagy balázsolás, amikor a katolikus pap a gyermek álla alatt két gyertyát tesz keresztbe és imádkozik a torokbetegség és minden más baj ellen. Dunántúlon toroknyomás, Jászladányban torkoskodás, Sükösdön gudurázás néven ismerték. Apátfalván a megbalázsoltak megsimogatták az otthon maradottak torkát, hogy azoknak se fájjon. Néhol a gyerekek nekivetkőzve bent a szobában „balázs-táncát” is eljárták. Sokfelé szenteltek almát is ilyenkor, melyről azt tartották, hogy szintén véd a torokfájás ellen és gyógyítja azt.

A balázsjárás szokása a Szent Balázs püspökről szóló legendából ered. Maskarába öltözött iskoláskorú gyermekek házról házra járó, adománygyűjtő, iskolába toborzó, köszöntő szokása volt ez. Egyikük Balázs püspököt személyesítette meg, fején papírsüveggel, a többiek fejükön papírcsákót, oldalukon fakardot viseltek. Nyársat vittek magukkal, amire a köszöntő után a háziak kolbászt, szalonnát tűztek. Az adományok –kolbász, szalonna, bab, tojás, zsír, pénz- az iskolai tanító jövedelemkiegészítését képezték, amelyet gyakran a díjlevelükbe is belefoglaltak. A balázsjárás a színjátékszerű formáktól az egyszerű köszöntőkig sokféle formában ismeretes volt. Némely szövegben a Balázs-áldásra van utalás, máshol farsangi vénlánycsúfoló mondókákat tartalmaz, megint máshol pedig az iskolába verbuváló Gergely-járás szövegrészletei kerültek bele. Moson megyében egészen a második világháború előttig még gyakorolták ezt a szokást.

Balázs napjához is fűződnek időjárási megfigyelések, jóslások. Bácskában úgy gondolták, ha ezen a napon esik, akkor nyáron jég veri el a termést. Szeged környékén pedig a szőlő négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, hogy a madarak ne bánthassák a termést.


Február 6. – Dorottya napja


„Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja”- tartja a mondás. Vagyis, ha február 6-án fagyos az idő, akkor február 16-ára, Julianna napjára bizonyosan megenyhül majd.



Február 14. – Bálint napja


Bálint napját jó napnak tartották a régiek a kotló sikeres ültetésére. A gazdasszony fészkeket készített, azokba tojásokat rakott, de csakis páratlan számú kerülhetett a kotlós alá, mert csak így lehetett szerencsés a fészekalj.

A Bálint-napi időjárásból a várható termésre próbáltak jósolni. Hideg, száraz idő esetén jó termést reméltek arra az esztendőre. Facsemetéket is szívesen ültettek ezen a napon. A közelgő tavaszt jelezte, ha a vadgalambok Bálint napjára visszatértek. Sokfelé úgy tartották, hogy a verebek ezen a napon választanak párt.

Több férj- és szerelemjósló szokás is kapcsolódott Bálint napjához. Ha például a lányok Bálint nap előtti éjjel kimentek a temetőbe, megláthatták a jövendőbeli férjüket. Ha pedig már megvolt a kiszemelt legény, akkor a leánynak olyan almát kellett elfogyasztania, aminek kilenc magja volt, s ezeket a magokat a legény zsebébe kellett szórni, hogy kettejük szerelme ezáltal is biztosítva legyen.



Február 16. – Julianna napja


Ezen a napon gyakran havazik, ezért sokféle mókás népi időjárásjóslás kapcsolódik hozzá: „Julianna kitette a dunnáját és az kiszakadt”, „Julianna megrázta a dunnáját”, vagy „Bolondoznak a Julisok”. Ettől a naptól kezdve általában az idő melegebbre fordulását várják.



Február 19. – Zsuzsanna napja


Ezen a napon azt várták a régiek, hogy megszólaljon a pacsirta. Szentmártonkátán úgy mondták, ha nem szólal meg a pacsirta, akkor „befagyott a szája”, vagyis a hideg idő még tovább tart. Sokfelé figyelték azt is, hogy milyen magasan repül, mert ha alacsonyan szállt, akkor még hideg idő volt várható, de ha magasan szállt, akkor az a közelgő tavaszt jelezte. Topolyán pedig úgy tartották, ha Zsuzsanna napján csorog az eresz, akkor jó termés várható. A szántó-vető munkák előkészületeit is e napon kezdték meg.

A Zsuzsanna-játék egy bibliai tárgyú többszereplős népi misztériumjáték, melynek főszereplője Zsuzsanna, akit hamis vád alapján házasságtöréssel vádoltak meg. További szereplői: Zsuzsanna férje, két öregember, a bíró, a hajdú és a község. A történet szerint -melyet a 16. században Stöckel Lénárd iskolarektor írt meg, és ez a szöveg folklorizálódva élt tovább- a két öregember fürdőzés közben meglesi Zsuzsannát, akit hamisan megvádolnak azzal, hogy egy fiatalemberrel enyelgett. A történet szerint végül a véneket ítélik el. Ezt a misztériumjátékot még a századforduló környékén is több helyen előadták. Magyar, román, német és szlovák szövegváltozatokat is ismerünk. Ezek részben Stöckel Lénárd szövegéből, részben pedig barokk iskoladrámákból táplálkoztak. Főleg aranybányászokból és sóbányászokból alakult laikus társaságok adták elő, de például a Bánságban helybeli református gyerekek jártak vele házról házra.

Erdélyben, -például Széken- névnapköszöntőket is lejegyeztek, melynek dallama azonos az ismert István-napi köszöntőével: „Sok Zsuzsanna napakat vígan elérhesd, napjaidat számlálni, ne légyen terhes…”



Február 22. – Üszögös Szent Péter napja


Érdekes nevét ez a nap valószínűleg egy elhallásból nyerte. A „cathedra Sancti Petri” középkori fordításban „Szent Péter ü székössége”, s ez alakulhatott át a köznyelvben a furcsa hangzású Üszögös Szent Péter elnevezéssé. Az ehhez a naphoz kapcsolódó hiedelemkör szerint ezt a napot szerencsétlennek tartották. Nem is fogtak semmilyen munkához, nem ültettek tyúkot, az asszonyok nem nyúltak lisztbe, nehogy üszögös legyen a búza, megfeketedjen a tojás. Turán úgy tartották, ezen a napon még szántani sem és vetni sem szabad, mert üszkös lesz a gabona.

Sokfelé úgy tartották, hogy amilyen az idő ezen a napon, olyan időjárás várható József napján is.



Február 24. – Mátyás napja


Szent Mátyás apostol az ácsok, a mészárosok és a halászok védőszentje.

Neve napjához több ismert időjárási regula is kapcsolódik. Az egyik, „ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál”, vagy például „Mátyás, Gergely két rossz ember”, ami arra utal, hogy ezeken a napokon nagy hidegek szoktak lenni. Ismert mondás az is, hogy „ha Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, Mátyás töri meg a jég uralmát”, vagy hogy „Mátyás kiosztja a madarak sípjait és szűre „.ujjából kiereszti a tavaszt.

A Mátyás-napi tojáshoz is számos hiedelem fűződik. Turán úgy gondolták, hogy ezen napon „húsosfejű”, nyomorék liba kel ki a tojásból, Csépán pedig úgy tartották, hogy marakodós, verekedős lesz a Mátyás napján kikelő liba. Az időjárásból is lehetett a tojásszaporulatra jósolni. A szeles idő kevés tojást jelzett.

Az azévi termés mennyiségére és minőségére is lehetett a Mátyás-napi időjárásból következtetni. Ha hideg volt az idő, akkor jó termést vártak. Ha esett, akkor jégveréstől tartottak. Ha havas volt az idő, akkor pedig búzát, árpát, zabot kellett vetni.

Baranyában Mátyás csukájaként emlegetik a Mátyás napján kifogott halat, melyet az egész évi szerencsés halászat előjelének tekintettek. Február 24-ét a pásztorok is nagyon várták, hiszen ettől a naptól kezdve lehetett a jószágot kihajtani a legelőkre.



Farsang


A farsang évenként ismétlődő, hosszabb-rövidebb ideig tartó időszak, melynek kezdőnapja mindig vízkereszt, utolsó napja pedig húshagyókedd, a húsvét előtti negyven napos böjt kezdete. Hossza minden évben változik attól függően, hogy mikorra esik húsvétvasárnap.

Hagyománya igen gazdag, mégis a legtöbb népszokás farsang farkára, azaz a farsangi időszak három utolsó napjára –farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd- tehető. A bálok, táncmulatságok, a párválasztás, a disznótorok, lakodalmak, jelmezes felvonulások, maszkos alakoskodások időszaka ez.

A farsangi időszakhoz köthető népszokásainkról, hiedelmeinkről részletes leírás itt olvasható.



Források:

Tátrai Zsuzsanna – Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások

Magyar Néprajzi Lexikon

Dömötör Tekla: Magyar Néprajz


12 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése

CSÜRDÖNGÖLŐ

A Csűrdöngölő Kulturális Egyesület székhelye, rendezvényhelyszíne, és rendezvény szolgáltatásai

Email: info@csurdongolo.hu

Telefon: +36 70 3677 935

Adószám: 18704149-1-13

TARTALOM

Szolgáltatásaink

Események

Blog

1%

Rólunk

Kapcsolat

© 2020 Csűrdöngölő Kulturális Egyesület |  ÁSZF   Adatvédelem